Dr. Hecker Walter saját élményeit, tapasztalatait is megosztotta az olvasókkal a közel ötszáz oldalas Kisbéri Ménes Története című könyvében.
Egy közel ötszáz oldalas könyv jelent meg a Kisbéri Ménes Története címmel a közelmúltban. A korabeli fotókkal, dokumentumokkal színesített album fő szerzője dr. Hecker Walter volt, aki elmondása szerint születése óta leginkább a lovak érdekelték.
– Családomban lóhoz senki sem kötődött, ezért volt meglepő, hogy már kora gyerekkoromtól szerettem volna mindent tudni a lóról. Hamar eldőlt számomra, hogy lovas szakember leszek – árulta el magáról a szakember, aki saját élményeit is beleszőtte a könyvbe.
– 1956-ban felvettek a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre. Az egyetemi gyakorlatnak köszönhetően jutottam el Kisbérre, ahol fantasztikus emberekkel dolgozhattam együtt. Később már a Lóverseny Vállalat versenyistálló vezetőjeként tértem vissza, hogy hazai méneseket és csikókat válasszak a versenypályára. Ezekről az élményeimről egy rövid fejezetben emlékeztem meg a könyvben – mondta az író, aki végül a kaposvári Pannon Lovas Akadémia igazgatójaként ment nyugdíjba. Azonban a lovaktól azóta sem tud elszakadni: több szakkönyv is kikerült már a kezei közül. Jelenleg is két lótenyésztéssel foglalkozó könyvön dolgozik. A Kemma.hu kérésére, kicsit elszakadva az írástól mesélt a kisbéri ménesről szóló könyvről.
– A kisbéri ménes története az 1848-as szabadságharc után kezdődött. A császár elrendelte, hogy alakítsanak ki egy új császári és királyi ménest 1853-ban Batthyányi Kázmér elkobozott birtokán Kisbéren. Első feladata az volt, hogy állami fedezőméneket állítsanak elő. Így kerültek Kisbérre angol telivérek.
Ide születik az a híres Kisbér nevű ló, amelyet máig jegyez minden lovaskönyv. Okkal, hisz 1876-ban megnyerte az angol derbit Epsomban, majd három hét múlva a francia Grand Prix-t Párizsban, másik fia pedig, Fenék, a bécsi és a hamburgi derbi győztese lett. Minden jobb lap megírta, hogy a berlini Union Rennent ötven hosszal nyerte – mesélt dióhéjban a szakember, aki elárulta a ménes sorsa sajnos szomorúan végződött.
– 1962-ben hirdették meg a magyar lótenyésztés átszervezését. Megszüntették a méntelepeket. Ekkor számolták fel Kisbéri ménest is.
Forrás: www.kemma.hu