Kisbér város hivatalos honlapja
           
       

MALOMSOKI LÁSZLÓ ÜNNEPI BESZÉDE

2012. augusztus 27. , hétfő
MALOMSOKI LÁSZLÓ ÜNNEPI BESZÉDE

Azért gyűltünk itt ma össze, hogy emlékezzünk Szent Istvánra, ünnepeljük az új kenyér ünnepét...
Elhangzott augusztus 20-án a városházán tartott ünnepségen.

Tisztelt ünneplő közösség!
 
„Őseink követése foglalja el a királyi méltóságban a nyolcadik helyet.”
Így szól Szent István király intelme Imre herceghez a VIII. fejezetben.
Tisztelt ünneplő közösség!
Tisztelt alpolgármester Úr!
Képviselő Úr!
Történelmünk egyházi és világi méltóságai!
Kedves vendégeink!
 
Azért gyűltünk itt ma össze, hogy emlékezzünk Szent Istvánra, ünnepeljük az új kenyér ünnepét.
 
Nemzeti ünnepeink között augusztus 20. azon kevés napfényes eseményeink közé tartozik, amelyre alig vetődik a gyász árnyéka. Augusztus 20-nak nincs ellenpontja, mert az ünnep még áttételesen sem a kegyelettel teljes, bús emlékezést jelenti számunkra, hanem a dönteni tudás, a béketeremtés, az Európához tartozás, a megújulás, vagyis a bizakodás, a jövőbe vetett hit maradéktalan diadalát.
Persze nem is oly régen, - még magam is emlékszem rá, - a paranoid diktatúra időszakában a nagy király nevéből törölték a Szent jelzőt, legszívesebben magát az ünnepet is kiradírozták volna a naptárból. Ha ezt nem is merték megtenni, legalábbis jelentéktelenné tették az ünnepet. Maradtak az elpukkasztott bárgyú lózungok az új kenyérről, új alkotmányról, mindegy miről, csak a Szent Királyról nem. A magyarokat ideig-óráig sikeresen megetették virslivel, megitatták sörrel, de Szent István életműve társadalmunkban meggyökeresedett, azt kiirtani nem lehetett. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint számtalan új képzőművészeti alkotás az országban és magyarlakta területeken.
A teljesség igénye nélkül szeretnék néhány történelmi tényt mondai arról, hogyan is jött létre ez az életmű?
I. István király, aki születésekor a pogány Vajk nevet kapta, Esztergomban született 969-ben, apja Géza magyar fejedelem, anyja pedig az erdélyi Zombor gyula Sarolt nevű leánya volt.
Adalbert prágai püspök gondoskodott a fiú keresztény szellemű taníttatásáról, és ő volt az is, aki megkeresztelte. István 996-ban vette feleségül II. Henrik bajor herceg leányát, a későbbi II. Szent Henrik német császár testvérét, Gizellát.
István koronázására 1000 karácsonyán (más értelmezések szerint 1001. január 1-jén vagy 1001. augusztus 24-én) Esztergomban került sor. Királyként megtartotta függetlenségét, és nem lett a császár hűbérese, bár a korona - amely egyes vélekedések szerint nem azonos a ma Szent Korona néven ismert uralkodói jelvénnyel - elfogadása az európai hatalmi rendszerbe tagozódás jelképe volt. Ezzel megalakult a keresztény, független Magyar Királyság.
István és Gizella házasságából feltehetően több gyermek született, egyes elméletek szerint két fiú és három lány. A két fiút név szerint is ismerjük. Egyikük Ottó, másikuk, - akit 1083-ban szentté avattak és később Imre néven tiszteltek - a Henrik nevet viselte. Ottó bizonyára fiatalon meghalt, így utódlás szempontjából Henrik maradt az uralkodópár egyetlen reménysége. Szülei ki is házasították, ám mikor 1031-ben vadászat közben egy vadkan halálra sebezte, minden remény elveszett arra, hogy István egyenes ágon adja tovább királyi címét. E szörnyű csapás beteggé tette a királyt, és az csak tetézte fájdalmát, hogy közvetlen rokonai között senkit nem látott alkalmasnak, hogy örökébe lépjen és keresztény hitben megtartsa az országot.
Apja testvérének fiai, Vazul és Szár László jöhettek számításba, azonban László még mindig pogány hiten volt, Vazul pedig bizánci rítusú keresztény volt. Választása végül lánytestvérének fiára, Orseolo Péterre esett, aki már az 1020-as évektől kezdve a magyar királyi udvarban élt, mert az Orseolo-család ellen fellázadtak a velenceiek, így Péter anyjával és húgával együtt István udvarába menekült.
István 1038. augusztus 15-én halt meg, holttestét az általa emeltetett székesfehérvári bazilikában helyezték örök nyugalomra.
Külpolitikájában egész uralkodását a Kárpát-medence egységének a megteremtése, illetve a kereszténység elterjesztése jellemezte. Ebből kifolyólag alapvetően békére törekedett a szomszédaival.
István apja, Géza egyházpolitikájának folytatásaként püspökséget szervezett, falvaiban templomokat építtetett.
Koppány legyőzése után korábban tett fogadalmának megfelelően folytatta és befejezte a pannonhalmi bencés apátság építését. Az apátságok, kolostorok keretén belül megindult a latin írásbeliség, iskolák működtek, és azok váltak a művelődés szellemi központjaivá. A szerzetesek ezekben az iskolákban az európai keresztény kultúrát tanították, diákjaikból pedig nemcsak a hittérítők kerültek ki, hanem a művelt, írástudó réteg, a király és a vármegyék fő emberei is. A papok és szerzetesek a vallásos szövegeken kívül, a jogi és politikai okmányokat is megfogalmazták. István bőkezűen adakozott az egyházaknak, gyakran látogatta őket.
A kereszténység megerősítésére, az egyházi tulajdon védelmére törekedett, az egyik törvénycikk például arról rendelkezik, hogy minden 10 falunak egy templomot kell építenie és papját eltartani. De kötelezővé tette a misére járást is vasárnaponként. István törvényei a tulajdonviszonyok átalakítása érdekében megváltoztatták az öröklésre vonatkozó addigi magyar szokásokat is, védve ezáltal a magántulajdont, illetve megszüntetve a levirátust.
Megszervezte az udvar adminisztratív szervezetét, megalapította az új királyi székhelyet, Székesfehérvárt. Megkezdte a pénzverést és kivetette az első adókat. Megszüntette a vérségi alapon felépült társadalmi rendet és területi alapra helyezte az igazgatást. Ezzel elérte a nomád népek letelepedését és földművelő tevékenységből való megélését, tehát nemcsak politikai változás következett be, hanem jelentős életmódváltozáson is keresztülment a magyar nép.
I. László magyar király 1083. augusztus 20-án VII. Gergely pápai engedélyével, a magyar püspökök, apátok és előkelők jelenlétében I. István király ezüstládába zárt ereklyéit a székesfehérvári Bazilikában oltárra emelte, ami I. István király szentté avatását jelentette. Ezután „a felszentelés ünnepségének befejeztével a szent testet az egyház közepén fehér márvány szarkofágban helyezték el.” Ezzel ő lett az első magyar katolikus szent és egyben szent király.
Ha a történelmi tényeket, adatokat nézzük, ezeket sorolhatjuk fel röviden.
De mit is mondanak a mai kor emberének Szent István tettei?
István, illetve az apja történelmi érdeme, abban van, hogy felismerte: fel kell vennünk a kereszténységet, és létre kell hoznunk egy feudális államot, - amilyenek a X. században Európában sorra jönnek létre, - különben eltűnünk a történelem süllyesztőjében, ahogy az előttünk lévő, itt a Kárpát-medencében élő népek eltűntek. Vérrel és vassal, de beillesztette hazánkat az európai államok sorába, ennek köszönhető, hogy több mint 1000 éve vagyunk itt államiságunkat megőrizve a Kárpát-medencében.
Ő annak ellenére kiállt valami mellett, amiben hitt, amit jónak tartott, amiért harcolt és küzdött, hogy a népe nagy része ellene volt.
Fontosnak tartotta a tudást, a tanulást, erről szólnak a fiának írt intelmei is.
 
Tisztelt ünneplő közösség!
 
István király intelmei Imre herceghez 10 fejezetből áll:
- A katolikus hit megőrzéséről
- Az egyházi rend becsben tartásáról
- A főpapoknak járó tiszteletről
- A főemberek és vitézek tiszteletéről
- Az igaz ítélet és a türelem gyakorlásáról
- A vendégek befogadásáról és gyámolításáról
- A tanács súlyáról
- A fiak kövessék az elődöket
- Az imádság megtartásáról
- A kegyességről és irgalmasságról, valamint a többi erényről
 
Tisztelt ünneplő közösség!
 
Szeretném folytatni a VIII. fejezetet.
VIII. A FIAK KÖVESSÉK AZ ELŐDÖKET
Őseink követése foglalja el a királyi méltóságban a nyolcadik helyet. A legnagyobb királyi ékesség, az én tudásom szerint, a királyelődök után járni, a szülőket utánozni. Aki ugyanis megveti, amit megszabtak atyai elődei, az isteni törvényekre sem ügyel. Mert az atyák azért atyák, hogy fiaikat gyámolítsák, a fiak pedig azért fiak, hogy szüleiknek szót fogadjanak. Aki atyjával szemben áll, Isten ellenségének áll. Mert minden engedetlen Istennel áll szemben. És az engedetlenség szelletje a korona virágait szórja szerte. Az engedetlenség valójában pestis az egész királyságban. Ezért, kedves fiam, apád rendeletei, vagyis az én rendeleteim, mindig legyenek szemed előtt, hogy szerencsédet mindenütt királyi gyeplő igazgassa. Az én szokásaimat pedig, melyekről látod, hogy a királyi méltósággal összeférnek, a kétkedés minden béklyója nélkül kövessed. Mert nehéz lesz megtartani e tájon királyságodat, ha szokásban nem utánzod a korábban királykodó királyokat. Mely görög kormányozta a latinokat görög módra, avagy mely latin kormányozta a görögöket latin módra? Semelyik. Ezért hát kövesd szokásaimat, a tieid közt kimagasló így leszel, s az idegenek dicséretére szert így teszel.
Így szól a 8. intelem.
 
Tisztelt alpolgármester Úr!
Hölgyeim és uraim!
 
Nekünk, kései utódoknak az a rendeltetésünk, hogy megvédelmezzük mindazt, amit Szent Istváni-útnak nevezhetünk. Tanuljunk más népektől, ugyanakkor őrizzük meg mindazt, ami a miénk és adjuk tovább nemzedékről nemzedékre! Nekünk is vállalni kell, hogy teszünk valamit a közösségért, hogy megújítjuk azt, ami esetlegesen elromlott a történelem viharaiban, felvállalunk új dolgokat, és azért keményen küzdünk. Igyekezzünk szebbé tenni mások életét, építsünk egy kiszámítható, szebb és biztonságosabb jövőt, hogy újabb 1000 év múlva is itt álljon Magyarország!
Ha ezt megtesszük, akkor együtt örülhetünk az anyaföld adta javaknak, magyarul fognak beszélni a Kárpát-medencében, magyar népdalokat énekelnek, magyar néptáncot táncolnak.
Példaként kell állnia előttünk, ha hiszünk valamiben, ha úgy gondoljuk, hogy emberek életét tehetjük jobbá, hiszen tudjuk, hogy igenis a jövő minket igazol. Ki kell állnunk az ország és Európa elé, és vállalnunk kell, mind a felelősséget, mind az esetleges ellenségeket!
István kora és napjaink kora is egy új világ. Valami újnak a kezdete, egy kemény munkával megteremtett új világnak, ahogy az új kenyér is mindig a jól végzett munka eredménye, ami táplálékul szolgál nekünk, ugyanígy István király tettei, a magyar népnek táplálékul, iránymutatóul szolgáltak  a történelem során és ma is. Megállja a helyét mindaz, amit ő ránk hagyott, irányként meghagyott nekünk.
 
Noha több mint 1000 év telt el István királlyá koronázása óta, ma a helyzet tulajdonképpen ugyanazokat az utakat kínálja: Magyarország teljes társadalmi-, gazdasági-, és politikai megújítása, mert a megmaradásunkhoz erre van szükség.
 
Végezetült egy személyes gondolat: nekem különösen nagy ünnep ez a nap, augusztus 20-a, mert 18 évvel ezelőtt fogadtam örök hűséget feleségemnek Isten és ember előtt. Köszönöm ezt a 18 évet neki.
 
Önöknek pedig köszönöm, hogy meghallgattak.
 
Malomsoki László

  • Elérhetőségek
  • Galéria
  • Kultúra
  • Látnivalók
  • Munkalehetőségek
  • Sport
  • Szálláshelyek
  • Testületi ülések
  • Videók
  • Városi KönyvtárWass Albert Művelődési Központ
    Kisbér Város Önkormányzata - 2870 Kisbér, Széchenyi u. 2. - Telefon: (+36 34) 552-002 - E-mail: titkarsag@kisber.hu