Dákai József
BEMUTATKOZÁS
Tisztelt Hölgyeim, Uraim!
Szeretettel és Tisztelettel köszöntök mindenkit Kisbér város honlapján. Bemutatkozásom, miről is szólhatna? Természetesen az önéletrajzomról, amit enged-tessék meg nekem, - most ezt egy kissé átformálnám. Azt gondolom, hogy egy ember életpályáját több esemény szövi át és nem árt ezeket rendszerezni.
Beszélni kell a családról, a tanulmányokról, a munkahelyi hivatásról, a kedvelt szabadidős tevékenységről, - no és természetesen egy városi képviselőnek a helyi politikai pályájáról.
CSALÁD
1958. október 26. napján születtem Bakonyszombathelyen. Édesapám Dákai József MÁV alkalmazott volt nyugdíjazásáig. Az Ő idejében még nem a magas fizetésekről volt híres a vasút, így a mai nyugdíja éppen, hogy meghaladja a hatvanezer forintot. Édesanyám, Kerstner Mária sajnos 1983-ban meghalt. Ő háztartásbeli munkájával vette ki részét a kicsi családunkban. Egy lánytestvérem van, aki jelenleg családjával Vérteskethelyen él. Ő már igazában nagy családosnak mondhatja magát öt gyermekével.
Régi családom időközben születési helyemről Kisbérre költözött, ahol új hazára lelt.
Jelenlegi családom kialakulása 1991 évre tehető. Ekkor ismerkedtem meg jelenlegi feleségemmel és egyedül nevelt fiú gyermekével. Rövidesen megszületett közös gyermekünk is, aki szintén fiú lett. Feleségem Erdélyből származik, pontosabban Csíkmadéfalváról. E település nálunk is ismert, hiszen a madéfalvi emlékmű (Székelyverés emlékére) sokak által ismert látványosság történelmünkben. A határon túli magyarok sorsát, kemény erőfeszítő kitartását (magyarságuk megőrzésében) számomra nem kell bemutatni. Feleségem felnőtt szakápolói végzettséggel rendelkezik, de jelenleg ezt már nem gyakorolja. Most a vállalkozásunk alkalmazásában irodai tevékenységet lát el. Nagyobbik, nevelt fiam 23 éves, Móron dolgozik és egy tündéri kisbaba újdonsült édesapja. Tehát nagypapa is vagyok.
Kisebbik fiúnk István, a komáromi Jókai Gimnázium 10. évfolyamos tanulója.
A szűk család egyre bővült és bővül. Feleségem nagymamája 2000 évben, szülei 2004. évben telepedtek le Kisbéren. Ha valaki tudja, én tudom mit jelent ma egy határon túli magyarnak letelepedési engedélyhez jutni hazánkban. Jelenleg itt tartunk, a további fejleményekről további tájékoztatást adok.
TANULMÁNYAIM
Általános iskolámat Bakonyszombathelyen kezdtem, majd félév után Kisbéren folytattam és fejeztem be. Középiskolai tanulmányaimat a helyi Táncsics Mihály Gimnáziumban végeztem. Én még azok közé tartozom, aki büszkén emlékezik tanáraira. Sokat köszönhetek nékik. Hálás Köszönettel! Továbbiakban, Zalaegerszegen a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán szereztem üzemgazdasági diplomát. Soha nem hivalkodtam az eredményeimmel, de most ezt megteszem. A csúcson kell jó eredményeket produkálni,- lehetett a mottóm, mivel 15 év tanulás után, az államvizsga eredményem lett először kitűnő. Későbbiekben szakmai továbbképzéseken vettem részt, ahol szakmai képzettségeket szereztem. Ezek közül a legjelentősebb az adótanácsadói szakvizsga, melyet 1991 évben szereztem.
MUNKAHELYEIM
1980 évben kezdtem meg munkahelyi foglalkoztatásomat. Először a helyi Állami Gazdaságban dolgoztam. Gyakornoki időm után, munkaügyi csoportvezető, majd bér-és munkaügyi revizor lettem. A 20 hónapos katonaság megszakította pályámat. Visszaérkezésem után üzemgazdasági osztályvezető, majd főkönyvelő, és ismételten üzemgazdasági osztályvezető lettem. Sajnos a mezőgazdaságunk folyamatos tönkremenetelét közelről nézhettem és érezhettem. 1991. év elején átszervezésre hivatkozva felmondták munkaviszonyomat. Mára már nem bánom. Rövid három hónapos munkanélküliség után, a jelenlegi munkahelyemre pályáztam és sikeres felvételt nyertem. Ma is Komáromban dolgozom, a város Önkormányzati Intézmények Gazdasági Hivatalát vezetem. Költségvetésünk főösszege megközelíti Kisbér város bevételeinek, illetve kiadásainak értékállományát.
Komárom városában 2006 évben helyi kitüntetésben részesülhettem.
Amint a felsorolásból látható, nem egy „munkahelyfalós” természetű vagyok.
SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉG
Alapvetően két szabadidős tevékenységnek hódolok. Egyrészt a sportnak, másrészt a zenének. A múltban még közvetlen részese is lehettem ezen területeknek, mára már kissé átalakult életvitelem, így inkább csak szemlélője vagyok az eseményeknek.
A sport területén a kézilabdának, - mint honos kisbéri sportág- köszönhetem legszebb emlékeimet. Több hangszeren is játszottam, így ennek használatával bővült ismeretségem.
Általános iskolában legkedvesebb emlékeim közé tartozik a Citerazenekar. Országos versenyekre jutottunk el. Még a katonaság alatt is részt vettem a Ki mit tud? vetélkedő sorozaton. Hegedűvel játszottam a Pilbauer Laci bácsi helyi zenekarában, és klarinéttal a szintén általa vezetett Gamma fúvószenekarban. A 80-as években a hántai pávakör részese lehettem. (ének és citera). A Pávakör szereplése sokak által még ma is ismert Kisbéren. Országos aranyminősítéssel beírta nevét a népdal terjesztés történelmébe. Helyi szinten kapott elismerés a Pro Cultura Civitatis.
HELYI POLITIKAI SZEREP
Magam is bekapcsolódtam 1989 évtől a helyi politikai élet formálásába. Kisbéren az akkori ellenzéki erők egyik vezéralakja lettem. Így esett a választás reám, hogy induljak az 1990 őszi helyhatósági választáson, mint polgármester-jelölt. Alulmaradtam, alulmaradtunk. Ekkor egy kissé visszavonultam és a családomnak szenteltem életemet. Azonban az ember bőréből nem bújhat ki. Hamarosan egy helyi egyesület (A Városért az Emberért Egyesület) kialakításába kezdtünk, hogy a pártoktól távol tartsuk magunkat. Bíztunk a helyi polgárság kialakulásában.
1994 évben hat jelölttel indultunk a választáson és négyen be is jutottunk a helyi önkormányzatba. Múltamban tudatosan készültem a város vezetésére, így számomra nem jelenthetett problémát a helyi törvényalkotói munka. Munkahelyemen pedig megismerkedhettem a végrehajtói szerepkörrel. Kezdett a város szerepe formálódni. 1998 évben már „ütős” csapattal indulhattunk a megmérettetésnek. Polgármester jelöltünk győzött, de a szavazati létszám kevésnek bizonyult. Egy év kálvária után a minden hatalmat megszerezni akarók önfeloszlatásba kergették a várost. Először az országban. A választópolgárok mérlegeltek, majd döntöttek 1999 év végén. Kicserélődött a testület. Kezünkbe vehettük végre Kisbér irányítását. A csonkára sikeredett ciklus, szerintem mára is a legszebb éveit vonultathatja be Kisbér történelmébe. Megindult a munkahelyteremtés, az utak helyreállítása, megkapta a város a helyi arculatát és leraktuk, koncepcionális elképzeléseinket a jövőről. Aztán az országos pártpolitika széthúzása Kisbéren is lecsapódott. A 2002 évi elsöprő siker inkább szólt a múltnak, mint a jövőnek. Az Önkormányzatokra zúduló feladatok egyre nehezebb helyzetbe hozták városunkat. A folyamatos pótcselekvések és a meg, megújuló pártpolitikai felhangok mellett három hatalmas beruházás valósult meg ebben a ciklusban. Új korház, új művelődési ház és megkezdődött a műemlék együttes felújítása.
2006. újabb sikert hozott számunkra. A feladatok egyre nehezebbek. Pénz nincs, elvárások nagyok. Szerintem most, ebben az időben a „lelkeket” kellene bátorítani. Talán ezen cél az, amiért még ma sem tettem le a lantot. Még érzek magamban erőt, de mára segítség nélkül ez nehezen valósítható meg. Kellene a megújulás, elsősorban az aktív fiatalok szerepvállalására lenne szükség. Bírálni könnyű – talán ezt nekem is mondhatták 1994-1998 között, de mi azóta bizonyítottunk 1999-2006 – de a megvalósításhoz is kell bátorság. Erre hívok én minden Kisbérért tenni akaró polgárt, elsősorban fiatalokat.
Helyi közéleti funkcióim:
1994-1998 Hánta Részönkormányzat vezetője közben
Vagyonhasznosítási Bizottsági, majd Pénzügyi Bizottsági
Elnökség
1998-1999 Pénzügyi Bizottsági Elnökség és Oktatási Bizottsági tagság
Hánta Részönkormányzatának vezetője
1999-2002 Alpolgármester
2002-2006 Hánta Részönkormányzatának vezetője és Pénzügyi
Bizottsági tagság
2006- Alpolgármester
Párt és egyesület:
1990 SZDSZ helyi alapító tag, ügyvivő (év végén kiléptem)
1994-1999 AVE egyesület elnöke
2002- Polgári Szövetség Kisbérért Egyesület elnöke (Polgári
Esték társrendezője)
2001-2006 MDF tagság (számomra a párttagság itt örökre véget ért)
Dákai József
Valentin nap - február 14.
A Valentin nap a legromantikusabb nap az évben
Ilyenkor sétál minden szerelmes pár kéz a kézben.
Olyanok, mint a galambok, a gerlicék,
Kik majd együtt építenek, mint madár a fészkét.
